Cseszneki vár
Az Öreg-Bakony északi részén, Csesznek községben, a mintegy 350 méter magas várhegyen áll a Cseszneki vár romja.
Csesznek neve valószínűleg a szláv csesztnik: tiszt szóból származik, ami arra utalhat, hogy egykoron királyi tisztségviselők lakták a várat. A vár a tatárjárás utáni nagy várépítési hullám szülötte. Első tulajdonosa és építtetője Rédei Jakab királyi kardhordozó, aki az 1260-as években építette az első várat, a mintegy 350 magas várhegyre. Az ekkor épült vár alapfalai a mai felső vár délnyugati része alatt húzódnak. A feltárások szerint a téglalap alakú váracska jóval kisebb területű volt a mai felső várnál, s területét harántfalak osztották kisebb helyiségekre. A vár első okleveles említése 1281-ből való.
1315-ben a Csákok elfoglalják a várat, de 1323-ban Lampert országbíró visszaítélte Cseszneki Mihály és fia, Cseszneki János részére, akik még ebben az évben eladták a Csákoknak. A Csákoktól Károly Róberthez került a vár tulajdonjoga, aki a királyi birtokhoz csatolta a vadban bővelkedő területet.
1392-ben Luxemburgi Zsigmond a cseszneki várat és a hozzá tartozó 31 községet a Garai családnak adta cserébe azok délvidéki birtokaiért. A vár ekkor, a Garaiak kezében élte fénykorát. A Garaiak, akik az ország egyik leghatalmasabb és leggazdagabb nemzetsége volt, nagyszabású építkezésbe kezdtek. Az eredeti vár szinte teljes egészét lebontották, csak az ötszögletű Öregtornyot tartották meg. Az új vár alaprajza egy téglalaphoz csatlakozó ötszöget formázott, középen belső udvarral. Az Öregtoronnyal szemben felépítették a Keleti-palotát, mely a vár urainak lakóhelyeként szolgált. A két épület között kapott helyet a ma is látható ciszterna. Az Öregtornyot és a Keleti-palotát fallal összekötötték, ebből az elzárt részből lett a Belsővár, melynek fedetlen udvari része is volt. A falszoros délkeleti sarkában külön áll az ún. Vigyázó torony, mely egy híddal közelíthető meg. Hogy ezt a tornyot is ekkor építették-e vagy csak később a XVI. században azt nem lehet biztosan tudni. A vár déli oldalán alacsonyabb gazdasági épületek és egy félkör alaprajzú, kis torony állt. A vár északnyugati bejáratát valószínűleg felvonóhidas kapu védte, melynek díszes szemöldökköve máig fennmaradt. Az építkezések végeztével a kicsinyke várból impozáns és korszerű gótikus lovagvár lett.
Cseszneki vár
1482-ben a Garai család férfiága kihalt, s a vár tulajdonjoga Mátyás királyhoz került, aki Szapolyai Istvánnak adományozta. A XVI. században aztán a vár tulajdonjoga némileg zavarossá válik a gyakori tulajdonosváltásoknak köszönhetően. A mohácsi vész után először I. Ferdinánd foglalja el, aki Bakics Pálnak adja. Rövid ideig Török Bálint (az ő nevét viseli a Várhegy alatti Kőmosó-szurdokban lévő Török-fürdő) kezén van, majd 1640-ben Eger főkapitánya, Csaby István kapja meg, később a Csaby-Wathay családok kezére került.Wathay 1573-ban halt meg egy részeg mulatozást követően. Megpróbált elsütni egy régi töltéssel rendelkező tarackot, ami vele együtt felrobbant.
Az 1500-as évek második felére a vár hadászati jelentősége megnőtt, mert megérkezett a török. Nagy valószínűséggel ekkor is történtek átépítések. Veszprém elestét követően a cseszneki vár Wathay Lőrinc várkapitány vezetésével betagozódott az országot védő végvárrendszerbe. 1594-ben Győr elesik, s a cseszneki vár védői feladják a várat a töröknek. 1598-ban Győr visszafoglalását követően a törökök vonulnak ki belőle a magyarok javára. 1605-ben a vár behódol Bocskai István csapatai előtt, 1619-ben pedig Bethlen Gábor vezéri foglalják el. Az 1622-es nikolsburgi béke királyi tulajdonba juttatja vissza. A Rákóczi-szabadságharc idején a kurucok elfoglalták és hadianyag- és élelmiszerraktárként, valamint börtönként használták. 1708-ban a császári hadak sikertelenül ostromolják, de 1709-ben végül beveszik.
A háborús idők elmúltával, az 1700-as évek közepén, a vár utolsó tulajdonosai, az Eszterházyak barokk várkastéllyá építtetik át. A középkori kaputoronyból barokk óratorony lesz, a vár belső udvara beépítésre kerül, és egységes palota lesz belőle. Az ilyen típusú várak azonban a XVIII. század végére meglehetősen korszerűtlenné válnak. Az Eszterházyak új, modern kastélyt építtetnek Rédén, és 1790 környékén elhagyják a várat. Ezután már csak gazdasági célokra és börtönként hasznosították. A hanyatló várnak egy 1810-es földrengés, majd egy 1820-as villámcsapás okozta tűzvész adta meg végül a kegyelemdöfést. 1828-ban egy erre járó utazó már csak elhagyott romokat talált itt.
Megközelítés:
- Csesznek községből a
turistajelzést követve.
turistajelzést követve.Kapcsolódó túraleírások:
Forrás:
Képgaléria:
