Nógrádi vár
A nógrádi vár hazánk legrégibb kővárai közé tartozik. A szabálytalan alaprajzú vár a község déli részén magasodó várdombra épült, ahonnan messzi környékét uralta.
A nógrádi várhegy a település déli szélén magasodik. Tengerszint feletti magassága 286 m, relatív magassága 50-60 m. A körben meredek oldalú domb kiválóan védhető, uralja a környéket. Erre a dombra épült a nógrádi vár. A belső várat mély sziklaárok választja el a szabálytalan alakú, mintegy 140×90 méteres külső vártól. A vár építésekor a falakat három olasz rendszerű bástyát kialakítva a lejtőre alapozták, majd a keletkezett belső területet feltöltötték, így kapva jóval nagyobb területet az eredetinél.
A vár pontos építési ideje nem ismert, de annyit tudunk, hogy már a honfoglalás idején állhatott itt kezdetleges földvár. Oklevélben először 1108-ban említik, az akkor királyi tulajdonban álló várat. A 13. század végén IV. László a váci püspöknek adományozta Nógrádot. Ezután a tatárjárástól egész a 15. századik csak kevés adat áll rendelkezésre a várról. 1475-1506 között Báthory Miklós püspök jelentős összegek ráfordításával 30 láb mély és ugyanilyen széles, sziklába vájt árokkal vette körbe, kutat fúratott és új tornyot (öregtorony) építtetett hozzá.
1526-ban Szapolyai János birtoka, akitől 1527-ben Ferdinánd serege elfoglalja. 1544-ben török kézre jut, miután őrsége harc nélkül feladja. 1594-ben kerül csak újra magyar kézre, ekkortól ismét a végvári rendszer része. 1598-ban védői sikeresen védik a török ellen. 1605-ben Bocskai István erdélyi fejedelem foglalja el török segédlettel, de az 1606-os bécsi béke a királynak juttatja vissza. 1619-ben Bethlen Gábor szerzi meg, de 1622-ben a nikolsburgi béke ismét a királynak juttatja vissza. 1626-ban Eszterházy Pál kapitány sikeresen védi a török ellen. 1655-ben az Ország Rendjei elrendelik a vár megerősítését, és védőseregként 150 lovas- és 200 gyalogos katonát küldenek. 1663-ban Nadányi Miklós várkapitány ellenállás nélkül átadja az Apaffy Mihály erdélyi fejedelemmel szövetkezett török csapatoknak. 1685-ben egy villámcsapás következtében felrobban a lőporraktára, s ez hatalmas károkat okoz a védfalakban. A török a még éppen maradt részeket felgyújtja, és elhagyja a várat.
II. Rákóczi Ferenc a szabadságharca idején sürgeti Bottyán generálist a vár kijavítására. Némi megerősítést végeznek is rajta, de az egy komolyabb ostrom esetén nem lenne elégséges, így 1709-ben a császári csapatok közeledésének hírére a kurucok lerombolják. Miután a császári csapatok elfoglalják a maradék falakat is szétrombolják.
Megközelítés:
- Nógrád községből a
turistajelzésen
turistajelzésenKapcsolódó túraleírások:
Forrás:
- Nógrád községi önkormányzat honlapja
- Várak a Börzsönyben – Útikalauz és a jelvényszerző túramozgalom igazolófüzete
- Wikipédia
Képgaléria:
