Nógrádi vár
A nógrádi vár hazánk legrégibb kővárai közé tartozik. A szabálytalan alaprajzú vár a község déli részén magasodó várdombra épült, ahonnan messzi környékét uralta.
A nógrádi várhegy a település déli szélén magasodik. Tengerszint feletti magassága 286 m, relatív magassága 50-60 m. A körben meredek oldalú domb kiválóan védhető, uralja a környéket. Erre a dombra épült a nógrádi vár. A belső várat mély sziklaárok választja el a szabálytalan alakú, mintegy 140×90 méteres külső vártól. A vár építésekor a falakat három olasz rendszerű bástyát kialakítva a lejtőre alapozták, majd a keletkezett belső területet feltöltötték, így kapva jóval nagyobb területet az eredetinél.
A vár pontos építési ideje nem ismert, de annyit tudunk, hogy már a honfoglalás idején állhatott itt kezdetleges földvár. Oklevélben először 1108-ban említik, az akkor királyi tulajdonban álló várat. A 13. század végén IV. László a váci püspöknek adományozta Nógrádot. Ezután a tatárjárástól egész a 15. századik csak kevés adat áll rendelkezésre a várról. 1475-1506 között Báthory Miklós püspök jelentős összegek ráfordításával 30 láb mély és ugyanilyen széles, sziklába vájt árokkal vette körbe, kutat fúratott és új tornyot (öregtorony) építtetett hozzá.
Nógrádi vár romjai
1526-ban Szapolyai János birtoka, akitől 1527-ben Ferdinánd serege elfoglalja. 1544-ben török kézre jut, miután őrsége harc nélkül feladja. 1594-ben kerül csak újra magyar kézre, ekkortól ismét a végvári rendszer része. 1598-ban védői sikeresen védik a török ellen. 1605-ben Bocskai István erdélyi fejedelem foglalja el török segédlettel, de az 1606-os bécsi béke a királynak juttatja vissza. 1619-ben Bethlen Gábor szerzi meg, de 1622-ben a nikolsburgi béke ismét a királynak juttatja vissza. 1626-ban Eszterházy Pál kapitány sikeresen védi a török ellen. 1655-ben az Ország Rendjei elrendelik a vár megerősítését, és védőseregként 150 lovas- és 200 gyalogos katonát küldenek. 1663-ban Nadányi Miklós várkapitány ellenállás nélkül átadja az Apaffy Mihály erdélyi fejedelemmel szövetkezett török csapatoknak. 1685-ben egy villámcsapás következtében felrobban a lőporraktára, s ez hatalmas károkat okoz a védfalakban. A török a még éppen maradt részeket felgyújtja, és elhagyja a várat.
II. Rákóczi Ferenc a szabadságharca idején sürgeti Bottyán generálist a vár kijavítására. Némi megerősítést végeznek is rajta, de az egy komolyabb ostrom esetén nem lenne elégséges, így 1709-ben a császári csapatok közeledésének hírére a kurucok lerombolják. Miután a császári csapatok elfoglalják a maradék falakat is szétrombolják.
Megközelítés:
- Nógrád községből a
turistajelzésen
turistajelzésenKapcsolódó túraleírások:
Forrás:
- Nógrád községi önkormányzat honlapja
- Várak a Börzsönyben – Útikalauz és a jelvényszerző túramozgalom igazolófüzete
- Wikipédia
Képgaléria:
